|
Tarlókezelés
|
|
Az aratási munkálatok befejezése után nagyon nagy mennyiségű szerves anyag marad vissza a mezőgazdasági területeken, melynek hasznosítása ma még nem teljesen megoldott. A tarlóégetések törvényi tiltásával (2011 novembere óta) az egyetlen járható út a növénymaradványok talajba forgatása, amitől a termelők erősen visszakoznak. Ez nem is csoda, hiszen a talajba forgatott, még le nem bomló növényi maradványok akadályozzák a talajművelést, majd az azt követő vetési munkálatokat. A szármaradványok lebontási ideje normál körülmények között hónapokig, rosszabb esetben évekig is eltarthat. Ennek egyik oka, hogy a talajban jelen lévő természetes mikroba fajok élettevékenységeihez és az ezzel járó lebontási folyamatokhoz nitrogénre van szükség.
|
|
|
|
A beforgatott növényi maradványok szén - nitrogén aránya általában nem megfelelő a komposztálódáshoz, így ha nem végezzük el a tarlókezelést, a baktériumok a talajból vonják majd ki a nitrogént, ezáltal a következő periódusban termesztett növények tápanyag hiányossá vállnak majd. Azaz éppen ellenkező hatást érünk el a „nyers” trágyázással, mint szeretnénk (lásd: pentozán effektus). Mindezt elkerülhetjük, ha a növényi maradványokat, mint szerves anyag utánpótlást, közvetlen a talajba forgatás előtt lepermetezzük a szükséges mennyiségű EM-BIO-val. A benne lévő nitrogénkötő baktériumok ugyanis a levegő nitrogénjét hasznosítják, így nem csak a lebontási folyamatokat segítik elő, de a talaj nitrogéntartalmát is jelentősen növelik.
A légkör alkotóelemeit tekintve a nitrogén található meg legnagyobb mennyiségben (78%). Hektáronként évente kb. 70 kg nitrogént kötnek meg a baktériumok, így jelentősen csökkenthető a kijuttatandó tápanyagok mennyisége, számottevő költséget megtakarítva ezzel. A folyamat időtartama szakszerű munkavégzés estén mindössze hatvan napot vesz igénybe, így az aratást követően az őszi szántást már csak az időjárás gátolhatja.
Mindezek mellett a műtrágyák a természetes vizekbe kerülve jelentős minőség romlást is eredményeznek. A hosszú távú, nagymennyiségű műtrágya használata a talajok szerkezetének, minőségének romlását is eredményezheti. Éppen ezért a szerves anyagok visszajuttatása nagyon fontos, nem csak a tápanyag visszapótlás miatt, de a talaj szerkezetének optimalizálása végett is. A szerves anyagok hiánya a talaj szerkezetének, vízmegtartó képességének leromlását eredményezi. Egyre nagyobb területeket érint a talaj szerkezetének leromlása, a rossz időben, nem megfelelően elvégzett talajmunkák, a túlzott műtrágya használat kihat a növénytermesztés sikerességére is. A talajok humusztartalma a pufferképességet is jelentősen befolyásolja. Talajok pufferképességének azt a tulajdonságot nevezzük, amely során a külső hatásokat, szennyezéseket a talaj tompítani képes.
A tarlókezeléssel egy menetben elvégezzük a talajoltást is. Lehetőleg minél kisebb méretűre zúzzuk össze (pl. tárcsázással) a növényi maradványokat. A kezelés elvégzése után minél hamarabb (lehetőség szerint közvetlen a kipermetezést követően), de legkésőbb 1-2 napon belül dolgozzuk be a szármaradványokat a talajba.
Szeretném megvásárolni az em-BIO-t!
|
