Az Effektív Mikroorganizmusok (EM-BIO) nyújtotta előnyök a komposztálásban:
Az EM-BIO Bokashiról (komposzt) általában:
A „Bokashi“ japán szó és annyit jelent, hogy „mindenfajta“ (szerves anyag).
A szerves anyagok tápanyagul és élettérként is szolgálnak az oldatban lévő mikroorganizmusok számára, amelyek a szilárd anyagokhoz kötődve nagyobb biztonságosabban használhatóak fel, valamint jobban fel tudnak dúsulni.
EM-BIO Bokashi:
A különböző biogén hulladékok az EM mikroorganizmusai segédletével történő komposztálás, ill. erjedés végtermékeként EM-BIO Bokashi jön létre – ez az EM által erjesztett komposzt neve –, mely anaerob körülmények között érik, ami azt jelenti, hogy nem szabad levegőztetni.
Ez két lényeges előnnyel jár:
1. Költségmegtakarítás: a komposztálódás közbeni gyakori átmozgatás munkafázisa megszűnik, ami által jelentősen csökken a munkaráfordítás, csekélyebb a gépek elhasználódása és az üzemanyag-ráfordítás.
2. A tápanyagok, mint pl. nitrogén megmaradnak az EM-BIO Bokashi-ban és nem illannak el a légkörbe. A nitrogén legfőképpen szervesen kötődik meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb ásványosodik és ezáltal kevesebb mosódik ki, a talajvízbe.
Az EM-BIO technológiával történő komposztálásnál/erjesztésnél az anyagok szerkezete lényegesen nem változik, ezért a fű-, és fás szárú nyesedéket minél kisebbre kell aprítani. Minél sokrétűbb a keverék, annál jobb. Az anaerob erjesztésnél olyan anyagcseretermékek termelődnek, mint a vitaminok, enzimek és más bioaktív anyagok, amelyek által magasabb értékű tápanyagszint valósul meg és amely a növény optimális növekedését segíti elő.
Az összes biogén hulladék felhasználható a komposztáláshoz, mint pl. gabonakorpa, tönkölybúza, szecskázott szalma, konyhai és kerti hulladékok (hús és csontok nélkül, az ugyanis odavonzza a nem kívánt állatokat), szecskázott fahulladékok, tehén, sertés, baromfi és lótrágya, fű- és fás szárú nyesedék, lomb és sok más szerves anyag.
Az EM-BIO Bokashi hatása:
A talajélet javításával emeli a talaj minőségét. A szerves anyagok fejlesztése, ill. felépítése által a kezelt talaj kitűnő tápanyagforrássá válik.
|
EM Bokashi komposzt |
Hagyományos komposzt |
|
Megerjedt |
Földdé alakul |
|
Anaerob |
Aerob |
|
Alacsony hőmérsékleten érik. |
Magas hőmérséklet képződése által a szerves anyagok oxidálódnak. |
|
Megforgatásra csak akkor van szükség, ha utólag anyagot adtunk hozzá (trágyát, szalmát stb.) |
Rendszeres átforgatásra van szükség. |
|
6-8 hét alatt elkészül. |
Az értékes anyagok nagy része így a többszöri megforgatás során kijut a szabadba. |
|
Az erjedés valamennyi csíra csírázóképességét gátolja. |
Ahhoz, hogy a szerves anyagot, növények rendelkezésére álló tápanyaggá lehessen átváltoztatni, a mikroorganizmusoknak nitrogénre van szükségük. Ezért van egy megfelelő C:N viszonyra szükségük a komposztálásra, ill. erjesztésre váró szerves hulladékoknak. Az optimális C:N aránynak nem szabad 20-30:1-es aránynál nagyobbnak lenni.
Természetesen a tuják, tűlevelű fák „savanyú“ hulladéka stb. külön kell, hogy erjesztésre kerüljön olyan növények számára, amelyek azt a környezetet kedvelik / szükségük van rá.(pl. rododendronok, áfonyák, tuják stb.).
1. Alapanyagszállítás
A biogén hulladékokat (amik 60%-ot tesznek ki) 1:20-as keverésű EM-BIO oldattal (aktivált EM – a mikroorganizmusok vizes oldata) szórjuk be, 1,5 liter / m3 EM-BIO-t kijuttatva.
2. A kazal összerakása
60% biogén hulladék
35% szerkezetjavító anyag (pl. szalma, fásszárú nyesedék, lomb)
5% föld
100% a végleges anyag kb. 35-40%-os nedvességtartalmú legyen
A komposzthalom összeállításakor a komposztálandó anyagokat az összekeverési folyamat részeként egy 1:10-1:100-as EM-BIO oldattal – az adott alapanyag nedvességétől függően - szórjuk le. Az alapanyagok nem szabad, hogy túl nedvesek legyenek, ha mégis, akkor újra át kell forgatni a halmot. Minden újbóli átforgatás alkalmával az erős szagok elkerülése, valamint az anaerob erjedés újbóli elindítási miatt kiegészítő jelleggel 0,1 liter EM-BIO-t / m3 kell kijuttatni.
3. Erjedési fázis:
Amennyiben a kazal elérte az optimális 35-40%-os nedvességtartalmat, akkor a következő 4-6 hét alatt ne forgassuk, vagy más módon levegőztessük. Tavasz és ősz között a kazal összesen 6 hét alatt elkészül, míg télen 8 hétre van szükség hozzá.
Ha folyamatosan új anyagokkal bővítjük a halmot és emiatt a már erjedésben lévő anyagokat is megmozgatjuk, akkor – hogy az erjedési folyamat ne álljon meg – 0,1 liter EM-BIO-t / m3 a beoltott anyagokra kijuttatni, míg a friss anyagokat 1 liter EM-BIO-val / m3 bepermetezni.
